Európa új űrjárművet épít azzal a céllal, hogy az európai űrprogramok is a saját kezükbe vehessék az űrutazások legnehezebb szakaszát, a visszatérést a Földre. br br Kijutni az űrbe relatíve egyszerű ügy: rá kell ülni egy rakétára és felfelé kell vele célozni. De mi van, ha vissza is akarunk jönni? A visszatérés az űrutazás egyik legnagyobb kihívást jelentő része. br br Ez az a sorsdöntő szakasz, amikor a műholdak elégnek, az űrhajósok pedig egy vékony, ember alkotta héjban igyekeznek túlélni pokoli természeti erők elszabadulását. br br A visszatérést nem lehet modellezni. Aki bármit meg akar tudni a visszatérésről, annak ki kell mennie az űrbe, és visszajönni. Az Európai Űrügynökség járműve, az IXV pont erre készül. br br Élet 1800 Celsius fokonbr br Az IXV-t 430 kilométer magasra lövik ki – ilyen magasan van a nemzetközi űrállomás – aztán megkísérel visszatérni egy célzott területre a Földön.br br A járművet a projekt gazdája, Giorgio Tumino mutatta be az Euronews stábjának. A kerámia hőpajzs és a kerámia segédszárnyak akár ezernyolcszáz fokot is kibírnak. A testbe integrált szenzorok – nyúlásérzékelő bélyegek, nyomásérzékelők – adatokat továbbítanak az irányítók felé. Az IXV hajtását és irányítását négy irányítható fúvóka biztosítja, a visszatéréskor a mozgatható kerámia segédszárnyakkal lehet kisebb pályamódosításokat eszközölni. br br A visszatérés során a sebességből hő lesz. Az IXV az űrben eléri a huszonnyolcezer kilométer per órás sebességet, a visszatérés során a légköri súrlódás a jármű orrát és a kormányzó segédszárnyakat ezernyolcszáz fokra hevíti.br br Ez a hőhatás egy pontosan meghatározott magasságon a legerősebb. Ezen a kritikus zónán kell átjutni a sikerhez. – br br – Azok a járművek, amelyeket nem visszatérésre terveztek, -sima űrjárművek, műholdak – mind hetvenöt-nyolcvan kilométeres magasságban törnek szét, mondta az Euronews riporterének José Longo, a terület szakértője. br br A kritikus tíz percbr br Hogy többet tudjunk meg a témáról, az Európai Űrügynökség űrszemét-szakértőjével, Holger Krag-gal beszéltünk. Ő figyeli a föld körül keringő, majd a földre hulló roncsokat. A Nemzetközi Űrállomásra utánpótlást szállító ATV visszatéréséről készült videón mutatta be nekünk, hogy is néz ki egy ilyen manőver. br br – Körülbelül száz kilométeres magasságon az ATV már vörösen izzik – magyarázta a felvételt Krag. – Apró darabkák válnak le róla, ezek főleg a kiálló napelemek, mert ezek esnek le először az aerodinamikai erők egyszerűen leborotválják őket. Ez itt nagyjából hetvenöt kilométeres magasságon van – folytatta – látják a villanást, majd a távozó gázfelhőt a jármű mögött, ez volt az üzemanyag reakciója a légkörrel, az öngyulladás. Most hatvan kilométer magasan vagyunk, nagyon magas a hőmérséklet, fehéren izzó tárgyak szakadnak le, mert nagyon könnyűek. Onnantól kezdve, hogy megkezdődik a visszatérési manőver, nagyjából fél óra az egész manőver. Onnantól kezdve, amikor az űrjármű elkezd melegedni, tehát nyolcvan-kilencven kilométeres magasságtól összesen tíz perc. br br Ugyanezt az utat teszi meg majd az IXV is, amelynek egyik lényegi jellemzője újító formája. Jelenleg az űrhajósok hazahozatalára szolgáló kapszulák orra lapos, mint a Szojuzoké vagy az új Orioné. Ezek megbízhatóak, de nehéz irányítani, hol érjenek földet. A NASA szárnyas űrkompja egy repülőtér kifutóján is le tudott szállni, de a szerkezet túl bonyolult volt, a hőálló panelek hibája miatt 2003-ban hét űrhajós halt meg. Az IXV a két forma keveréke, amely kevésbé bonylult, mint az űrkomp, de jobban irányítható, mint mondjuk a Szojuzok. br br – A kerámia segédszárnyak kibírják az ezernyolcszáz fokos hőmérsékletet – magyarázta Giorgio Tumino. – Mozgathatók, ezekkel irányítjuk a járművet repülés közben, a kormányzás talán kicsit túlzás. de egy kicsit meg tudjuk változtatni a beérkezés szögét. br br Ki kell próbálnibr br Az IXV friss, részletes és releváns adatokat gyűjt majd a visszatérés valós feltételeiről, amelyekre feltétlen szükség van az űr felderítéséhez. br br – Amikor azt vizsgáljuk, hogyan lehet a jövőben űrhajósokat visszahozni, aszteroidákból vagy a Marsról származó mintákat visszahozni, ezzel a technológiával muszáj rendelkeznünk ahhoz, hogy képesek legyünk visszatérni a Földre – mondta Tumino. br br – Sem a számítógépes szimuláció, sem olyan létesítmények, mint egy szélcsatorna, nem képesek modellezni a valóságot – tette hozzá José Longo. – Tehát végső soron nincs más megoldás: ki kell próbálni.