Izgalmas időket élünk az űrben – új űrhajósok, új missziók és új rakéták indulnak a világűrbe. Az európai űrszektor vezetőivel arra keressük a választ, hogy mi lesz az űrkutatás jövője Európában. br br 2014 rendkívüli év volt a naprendszerünkben. Sikerült leszállni egy üstökösön, új űrhajósok mentek föl az űrbe, és kölönféle missziókat terveznek. Merre is tartunk? Mi a jövője az űrkutatásnak Európában? Mindjárt meglátják, előbb azonban jöjjön néhány hír az utóbbi hónapból. br br “Felébresztették” az eddig alvó üzemmódban haladó Új Horizontok nevű amerikai űrszondát, amely elsőként vizsgálhatja meg a Plútót. Jövő júliusban ér a bolygóra. br br Elindították a Hajabusza-2 japán űrszondát egy aszteroida felé. A kisbolygó különböző pontjain végeznek majd méréseket robotokkal, és mintákat hoznak a Földre.br br Az Európai Déli Obszervatórium megerősítette, hogy egymilliárd euróval finanszírozza Chilében az Európai Rendkívül Nagy Távcső megépítését. Így elkezdődhet a világ legnagyobb teleszkópjának építése. br br – A néhány napja hozott döntéseknek hatásuk lesz arra, mi történik majd az űrben a következő 10, 20, 30 vagy akár 50 évben. br br A világűr lenyűgöző lehet. Egy német űrhajós, Alexander Gerst time-lapse technikával készítette ezeket a képeket a Földről. br br Brigitte Zypries, német repülési és űrkutatási miniszter: – A legjobban azt szerettem abban, amit Alexander Gerst csinált, hogy csodálatosan adta át, hogy a Föld miként néz ki az űrből. Azt gondolom, nagyon sok fiatalt megragadott ezzel és idősebbeket is, akik fejben fiatalok maradtak. Amit csinált, azzal jót tett az űrkutatásnak Németországban – br br A világűr nagyon emberi is lehet. Amikor a Philae megérkezett, osztozhattunk az örömben. br br Alice Bunn igazgató, Brit Ürügynökség: – Hol is kezdjük? Leszálltunk egy üstökösön! Ki hitte volna? Nagyon lelkesítő, megihlető dolog volt. br br Az űr azonban pénzről és politikáról is szól. Visszatérünk a Földre, Luxemburgba, ahol a karácsonyra készülnek. A közelben az európai űrpolitika körhintája is forog: az Európai Űrügynökség (ESA) 20 tagországának miniszterei rakétákról, missziókról és kemény pénzügyi kérdésekről tárgyalnak. br br Stefania Giannini, olasz oktatási miniszter: – Az egyik mai téma az, hogy egyensúlyba hozzuk az országok különböző hozzájárulását, főként Franciaországét, Németországét és Olaszországét. br br Az alkudozás jó része már a tanácskozás előtt lezajlott, amikor elfogadták az Űrügynökség 3,3 milliárd eurós éves költségvetését. Luxemburgban véglegesítették a részleteket. A brit űrminiszter szerint a siker ezeken a tanácskozásokon gyakran azon múlik, hogy közös nyelvet beszéljenek. br br Greg Clark, brit tudományos miniszter – A tétek meglehetősen nagyok, nem lehet pótolni a személyes kapcsolatokat, egymás megismerését, ez vezet el a megegyezéshez. br br Sokat tárgyaltak a felbocsátásokról. Ha el akarnak jutni az űrbe, ahhoz rakétára van szükség. Az európai piacvezető Ariane 5-öst már drágának tartják, valószínűleg veszít piaci részesedéséből új, olcsóbb amerikai vetélytársával, a Space X-szel szemben. Az ESA válasza egy vadonatúj rakétakilövő, az Ariane 6-os. 3 milliárd eurót szavaztak meg rá. br br Geneviève Fioraso, francia kutatási miniszter: – A leginkább jó hír Európának az, hogy elhatároztuk, közösen hozzuk létre az Ariane 6-ost, amelynek első útja 2020-ban várható. Ez egy új rakéta, egy versenyképes, moduláris hordozó, amelynek nem lesz szüksége közpénzre a működéséhez. br br Az új Ariane 6-ost két változatban készítik el, két vagy négy indító rakétával. Az ára fellövésenként 70 és 115 millió euró között lesz, vagyis sokkal kevesebb, mint az Ariane 5-ös 160 milliós fellövési költsége. br br Brigitte Zypries: – Ez nagyobb rugalmasságot ad, és versenyképesebbé tesz minket. Mi, európaiak szeretnénk fenntartani azt, hogy magunk juthassunk fel az űrbe. Versenyben vagyunk az amerikaiakkal, a kínaiakkal, az oroszokkal, az indiaiakkal. Nagyon sok a vetélytárs, de az élmezőnyben akarunk maradni, és jó hordozórakétákat gyártani, amelyek műholdakat visznek az űrbe. br br Tehát merre tartunk az űrben? A Mars az egyik fő cél. Az ExoMars misszió, amelyet Olaszország és az Egyesült Királyság vezet, 2016-ban felbocsát egy keringő egységet és egy kis űrszondát, 2018-ban pedig egy landoló egységgel térképezné fel a Marsot. Luxemburgban az ESA megszavazta a 160 milló eurót a projekthez, ez az első, amelynek keretében bizonyítékot keresnek, hogy van-e élet a Marson. br br Alice Bunn: – Az ExoMars egyedülálló, képesek leszünk lefúrni, és az élet jelei után kutatni a Marson. Erre korábban nem volt lehetőség. Minden alkalommal, amikor missziót indítunk, van valami új, a Rosetta nyomában. Ez az izgalmas ezekben a tudományos missziókban – nem lehet tudni, hogy mit találunk majd. br br Roberto Battiston, az olasz űrügynökség elnöke: – Bizonyos értelemben ez a Philae logikus folytatása az üstökösön. Úgy véljük, nagyon érdekes megnézni, mi van a Mars felszíne alatt.